GYÜMÖLCSÖK ÉLETTANI JELLEMZÕI 

Szakirodalmi adatok alapján az áfonya az egyik legértékesebb biológiai hatóanyagokat tartalmazó gyümölcsünk. Kiemelkedõ magas kálium tartalma, van benne továbbá kalcium, vas, magnézium, 
mangán, cink, kén, foszfor. Ezen kívül tartalmaz különféle gyümölcs savakat (pl.: almasav, citromsav), cukrot, pektint, flavonoid- és iridoid vegyületeket termése pedig antociánokat (mirtillin), C-, B1 vitamint valamint az A-vitamin provitaminját, niacint. 
Ezen összetevõinek köszönheti az áfonya az összehúzó (adstringens), az antibakteriális, az antioxidáns és a vizelethajtó hatást. Vérkeringési zavarokban, így az artériák és a vénákkal kapcsolatos rendellenességekben, a mikroszkópikus vérzékenység esetén, visszértágulatoknál a benne lévõ mirtillin javítja a vénák és az artériák falának rugalmasságát, csökkenti a hajszálerek törékenységét. 
Az áfonya jó vértisztító, ezért gyógyítólag hat az ekcéma, kiütés, pikkelysömör és más bõrbetegségekre. A látószervünk különféle betegségeinél (pl.: szürkületi vakság, szürke hályog, zöldhályog, cukorbetegségbõl eredõ látás zavarok) is eredményesen használható. Ajánlható gyakori húgyúti fertõzésben szenvedõknek, vesekõképzõdésre hajlamosaknak, vagy akinek vesehomokja van, valamint vizeletpangás, magas vérnyomás, bélhurut, hasmenés esetén.

Az alma tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A, B komplex és C vitamint. Gyógyhatását a benne lévõ ásványoknak köszönheti, amelyek az emésztési rendszerre hatnak. Magas a pektin tartalma, ami a sejtfal alkotó része. Fontos továbbá a héja, a cellulóz része, amely segít kisöpörni a beleket. Általánosságban véve, az alma tisztító hatású. Depressziós betegség és alacsony vércukorszint esetén - amikor az agy nem kap elég glükózt – ajánlatos az alma fogyasztása. Az alma savas tartalmával hozzásegít a gyomor és a belek mozgásának meggyorsításához. Pektin tartalma segíti az anyagcserét, valamint képes feloldani azokat a zsírokat (triglycerideket), amelyek a koleszterin lerakódását okozzák. Kiemelkedõ a vér-, és máj-, vesetisztító tulajdonsága.

A körte nem tartalmaz kiemelkedõ mennyiségû ásványi sót vagy vitamint. Tartalma azonban olyan összetételû, amelyet számos betegség gyógyítására felhasználhatunk. A gyomorbajosok és a vese bajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak gyógyítására. Ez nem zárja ki azt, hogy a körte hasson az egész testre. Az átlagosnál nagyobb mennyiségû benne a boron, ami a csontok és az izmok állapotára jótékonyan hat. A körte hûsítõlég hat a gyomorhurutra és gyógyítja azt. A körte hasznos lehet a bélhurut gyógyításában. Az emésztési zavarok mind gyakoribbak az idõsödõ korban akkor is, ha nem fogyasztanak sokat. Csökken a gyomorsav és a bélmozgás, lelassul az egész emésztési rendszer. Ilyenkor egy körte elfogyasztása jót tesz a gyomornak és az emésztést is felgyorsítja. A körte fogyasztása segít a vért megtisztítani, és ezzel enyhíti a reumatikus fájdalmat.

A bodzának a népi gyógyászatban és az étkezésben a termése mellett a virágját nemcsak gyógyteának, de frissen, a nyári melegben frissítõ italnak is felhasználhatjuk. A virágja tartalmaz izzasztó glikozidát, rutént, illóolajat, nyálkát, cukrot, cseranyagot kéksav glikozidát C vitamint stb. Termése tartalmaz gyümölcssavat, C, C2 és A vitamint, cukrot, cseranyagot, nyomelemeket, illóolajokat stb. A bodzavirág téli meghûlés esetén kiváló gyógyszernek bizonyult. Köhögést csillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. Az egyik legbecsesebb tulajdonsága a szerves sav tartalma, amely mindkét féle bodzatermésben megtalálható, s rendkívül jó hatású a szervezetre. Vértisztító, és a flavonoidokat tartalmazó tulajdonsága következtében antioxidánsnak számít. 
A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat mint a szambunigrint. 
A bodzát meghûléses megbetegedések, hurut esetén, izzasztószerként és immunrendszeri serkentõként használják, vizelethajtó. Reumás bántalmakra nagyszerû gyógyír, de lázcsillapításra is ajánlják.

A csicsókában ásványok közül legtöbb benne káliumot és tartalmaz enzimeket is. Szénhidrátot is tartalmaz, ennek ellenére a cukorbetegek is fogyaszthatják. Régen a csicsóka értéke abban volt, hogy a téli egyhangú étrendet nyers táplálékkal színezte. Nemcsak a változatosságot biztosította, de elõsegítette az emésztést a friss enzimjeivel. Ma fogyasztása azoknak ajánlott, akik súlyfelesleggel küzdenek. A kellemes ízû csicsóka lé, ha lassan kortyolgatva fogyasztjuk, akkor úgy hat, hogy huzamosabb ideig nem kíván az egyén ételt vagy italt. A vércukorral függ össze a csicsóka legértékesebb tulajdonsága. Olyan szénhidrátot tartalmaz, inulint, amely értékes fûtõanyaggal lát el bennünket fáradság érzetkor. Az inulin nem azonos az inzulinnal, amire a cukorbetegeknek szüksége van. A csicsókában található keményítõt azonban biztonságosan tudják használni, mert támogatja a lép, a máj, és a hasnyálmirigy munkáját, oly módon, hogy megfelelõ szintre tudja hozni a vérben a cukrot.. Azoknak is ajánlatos, akik gyakran éreznek kimerültséget ok nélkül. A csicsókában aránytalanul nagy mennyiségû kálium található, más ásványokhoz viszonyítva. Keményítõ tartalma a test meghajtását szolgálja, a kálium jelenléte pedig fokozza a meghajtást, így az izomteljesítményt nagymértékben elõsegíti. A csicsóka fogyasztásával el lehet kerülni a vérnyomás emelkedését.

A csipkebogyó magas C-vitamin tartalma mellett B1-, B2-, K-vitamint, fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket, valamint flavonoidokat, karotinoidokat és színagyagokat is tartalmaz. A csipkebogyóban a C-vitamin együttesen van jelen egyéb antioxidáns hatású, egészségvédõ molekulákkal és szerepe van az oxidatív stressz káros következményeinek kivédésében, illetve minden olyan folyamat gátlásban (öregedés, számos krónikus betegség), ahol a szabad gyökök bizonyítottan szerepet játszanak. 
Éppen magas C-vitamin-tartalma indokolja, hogy különösen ajánlott a meghûléses betegségek megelõzésére, illetve kezelésére.

A fekete berkenye a gyümölcsök és bogyósok közül a legmagasabb P-vitamin tartalommal rendelkezik, mely csökkenti a vér koleszterinszintjét, fenntartja a véredények falainak elasztikusságát és azok normális áthatolhatóságát. Az aronia pektinanyagai méregtelenítik a rossz bélmûködés eredményeképpen keletkezõ toxinokat, megkötik és eltávolítják a szervezetbõl a radioaktív stronciumot és kobaltot. Antocianin és proantocianidin tartalma rendkívûl magas (480-510 mg/100g), ezen kívül karotinoidokban gazdag, C vitamin tartalma pedig a feketeribizli után következik. Az antocianinok a gyümölcsökben, zöldségekben elõforduló nagyon erõs antioxidáns hatással bíró vegyületek, ezért a fekete berkenye hatékonyan képes védeni a szervezet különféle sejtjeit és szöveteit a szabadgyökök károsító hatása ellen. Értágító hatása mellett a vérrög képzõdést is gátolja, segít a trombózis megelõzésében. Esszenciális zsírsav tartalma gátolja a bõr hámsejtjeinek korai öregedését. A fekete berkenyében lévõ oxikumarinok segítik a normális véralvadást a P és K1 vitaminnal együtt.

A feketeribiszke hatóanyagait nyomelemek, flavonoidok, illóolajok, cseranyagok, rutin, és B-, C-, P-vitamin alkotják. Élettani hatásai közül ismert vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentõ, köszvényes és reumás panaszokat enyhítõ, vértisztító és izzasztó hatása, ezért hólyag, vese és prosztatabetegségek tüneteinek enyhítésére, reumás panaszok esetén valamint vérnyomás csökkentésére is használják. 
A feketeribiszke elhízott embereknél növeli a vizelet kiválasztását, fokozza az epe termelését. Ezáltal a szervezetben gyorsabban zajlik az égés, csökken a testsúly. A feketeribiszke ásványi sói semlegesítik a savas bomlástermékeket, és megkönnyítik a szívizom jobb összehúzódását. A könnyen emészthetõ cukrok és a szerves savak elégésükkor lúgosítják a szervezetet, ugyanakkor elégetik az anyagcsere bomlástermékeinek egész sorát. Magas C-vitamin tartalma segít az influenza elleni védekezésben, az immunrendszer erõsítésében, a fáradtságérzet leküzdésében. Óvja a sejteket a rákos folyamatoktól. Vas-, mangán- és réztartalmának köszönhetõen növekszik a vörösvértestek és a hemoglobin mennyisége, ennek köszönhetõen a gyermekek és nõk vashiányos vérszegénységének kiváló természetes gyógyszere. B-vitamin tartalma idegvédõ hatású.

A homoktövis talán a legértékesebb biológiai hatóanyagokat tartalmazó gyümölcsünk. Termését tibeti gyógyítók már több mint ezer éve alkalmazzák. Kiemelkedõen magas a C vitamin tartalma ( 450 mg/100g) További hatóanyagai a következõk: A-, P-vitamin, almasav, kvercetinglikozida, xantofilt, fizalin. olajsav, izolinolsav, linolensav, mannit, peonin antocián, palmitinsav, sztearinsav. Karotinoid tartalma (16-28 mg/100g) szintén jelentõs, valamint magas flavonoid tartalmának (310-2100 mg/100g) is köszönhetõ sokrétû pozitív élettani hatása. Kiemelkedõ szerepe van az immunrendszer védelmében és erõsítésében, zsíroldó hatású, fokozza az anyagcserét, így segít az optimális testsúgy megtartásában. Kedvezõen hat gyomor- és nyombélfekélyekre is, védi a májat. Kozmetikai hatása is ismertek, gátolja a hajhullást és lassítja a ráncok kialakulását, erõsíti a kötõszövetet, ezáltal csökkenti a narancsbõr kialakulását.

A bogyós gyümölcsök, így a málna is rendkívüli hatással vannak szervezetünkre, mert sok ásványi anyagot és C vitamint tartalmaznak. A málnát cukorbajra, vese és hólyagbántalmak ellen alkalmazzák. A népi gyógyászatban a magzat egészséges fejlõdésére, gyermekszülés megkönnyítésére is fogyasztják. Vértisztító hatásai közé tartozik, a vércukorszint és a magas vérnyomás csökkentése, a vér körforgásának serkentése, a menstruációs zavarok megszûntetése, a szívmûködés szabályozása.

A meggy mély bordó színe hihetetlen értékérõl árulkodik, arról, hogy egyik leghatékonyabb antioxidánsunk. Megtalálható benne A és C-vitamin, szelén valamint biofklavon. Jótékonyan hat a vérre és ezzel több nagy szerv, így a máj és a vesék munkáját serkenti, hat továbbá a szívre. A B vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, ez lehetõvé teszi az emésztés munkájának kiegyensúlyozását, valamint az idegek mûködését is befolyásolja. Hat a légzõszervek gyógyítására, különösen meghûléses betegségek esetében. Hormonelégtelenség természetes úton való kezelésére szolgál. A meggy elsõsorban a gyomor munkáját gyorsítja meg és azzal hat az egész emésztõ rendszer mozgásának felgyorsulására. A legátalkodottabb székrekedést is megszûnteti a meggy, mert hat a gyomorsavra, valamint tisztítja a beleket, puha rostja pedig segít a massza eltávolításában. A szív mûködésének serkentése a meggy ásványi anyag tartalmának köszönhetõ. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér és az erek megtisztításán, a szívizom megerõsítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. A vér körforgására is hat, ritkítja a vért és mind több kapilláris erecske elõtt nyílik meg ismét az út. Amint megtisztul a vér, valamint hígabbá vélik, a vese mûködése is megélénkül és így válik lehetõvé, hogy a szervezetben felhalmozódó víz eltûnik a vizelettel. Közismert az is, hogy a meggy kitûnõ vízhajtó. Alkalmas a köszvény, az alacsony vérnyomás, szájbetegségek és légzõszervi panaszok kezelésére.

A cseresznye tartalmaz káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, stb. Van benne továbbá A, B, és C-vitamin. A cseresznye tartalmánál fogva kitûnõ vértisztító. A téli húsos táplálkozás következtében hamarosan megtelik a szervezet húgykõsavval, aminek lerakodása a csuklókban vagy az ujjakban erõs fájdalmat okoz az idõsebbek körében. A cseresznye segít megtisztítani a vért, aminek következtében enyhül, vagy elmúlik a fájdalom. A cseresznye hatása a vértisztításban jut kifejezésre, az pedig a bõrt tisztítja meg. Hormonelégtelenség, az a betegség, amikor a szervezet kevesebb hormont termel, mint kellene, így számos betegség alakulhat ki. A szintetikus hormonok veszélyesek lehetnek, sok nõnél ellenhatásként még rosszabb lesz a helyzet. Ezért helyesebb, ha a természetes hormonokhoz folyamodnak, amit a növények termelnek, így a cseresznye is. Ezek a hormonok segítenek helyreállítani a szervezet megbomlott egyensúlyát.

Az õszibarackban sok a boron és a kálium, így joggal mondhatjuk, hogy az izmok és a csontok ellátója. Boron tartamának köszönhetjük különleges adottságát, hogy emeli a férfi és nõi hormon szintjét a vérben. A és C-vitamin tartalmából következtethetünk, hogy kitûnõ antioxidáns. Tartalmaz szelént is, ami maga is rákellenes anyag, tehát hormon kiegyensúlyozó tevékenységet végez. Az õszibarack gyógyító hatása az egész testre kiterjed, a vér és a test tisztítása. A fõbb szervek is a máj, a szív, a tüdõ, a vesék könnyebben gyógyulnak, ha tiszta a vér. Az õszibarackban az A és C-vitamin közös munkájának eredménye, hogy nagyobb az ellenállás a pattanások kifejlõdésére és ellenállóbb a bõr a betegségekkel szemben. A gyümölcs segít a légzõszerv nyálkahártyáit egészségben tartani. Kitûnõ arcpakolás, a bõr megtisztul, rugalmasabbá, fiatalosabbá válik. Tisztítja a húgyutakat, valamint vizelet hajtó és székrekedés gátló. Ösztönzi a víz kiválasztását is. Képes a testet megszabadítani a felgyülemlett vegyszertõl, valamint a kisugárzásos szennyezõdéstõl. A computer használók körében ajánlatos minél több õszibarack fogyasztás.

A sárgadinnye tápértékét a következõ anyagok határozzák meg: kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, mangán, magnézium, réz, cink, kobalt, króm, A és C-vitamin, niacin, riboflavin, thiamin, folic sav. Jó hatást vált ki a vékony és vastagbélgyulladás, illetve a vékonybél végénél lévõ zár gyulladása esetén. A sárgadinnye tartalmánál és természeténél fogva hûsíti és kisimítja a beleket, feloldja a feszültséget az idegekben és a belekben. Hatására a betegségben meglankadó immunrendszer erõre kap, növekszik az ellenálló képesség. Bõrkiütések és bõrbetegségek kezelésére is hatékony.

A kajszibarack víztartalma mintegy 85%, szénhidráttartalma megközelítheti a 10%-ot is. Rosttartalma jelentõsebb, mint a savtartalma (citromsav). Cukortartalmának legnagyobb részét a szaharóz teszi ki. Rendkívül gazdag béta-karotinban is, ami az A-vitamin elõanyaga. Élettani hatását tekintve ez az ''arany gyümölcs'' elsõsorban szellemi munkát végzõknek lett teremtve, magas foszfor-, magnézium- és vastartalma miatt. Serkenti az agymûködést, a növekedést, javítja a látást, növeli az ellenálló képességet. A csontok, szövetek újjáépítésében is fontos szerepet játszik. Fogyasztása növeli a sejtek élettartamát, fokozza azok tevékenységét. Nyersen fogyasztva különféle betegségek esetén is jótékonyan hat (pl. megfázás, hörghurut, székrekedés).

A szederben nagyobb mennyiségben található vas, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, kén réz, mangán, cink, boron, nikkel, szelén, króm. Tartalmaz továbbá nyomelemeket és vitaminokat. Baktériumölõ tulajdonsága lehetõvé teszi, hogy bármilyen súlyos a húgyutak betegsége, hosszabb, rövidebb idõ alatt sikerül meggyógyulnia a betegnek. Megakadályozza a testben a húgykõsav lerakódását és gyógyítja a köszvényt. Daganat keletkezésének megakadályozására, vagy növekedésének lassítására is használható, vérnyomáscsökkentõ és vérszaporító. Esztrogént tartalmaz, a fitoeszrtogénnek rákmegelõzõ hatása van, valamint azok számára nyújthat gyógyulást, akiknek a szervezete nem tudja befogadni a szintetikus hormonokat, amelyekhez gyógyszer útján jutnak.

A szilva rendkívül gazdag káliumban (757mg/100g). Egyik legjobb vértisztító. Serkenti az emésztést, a legeredményesebb a székrekedés ellen. A szilvában lévõ mangán hatására a szervezetben az emésztést segítõ enzimek lökést kapnak. A kálium szabályozza, normalizálja a szív ritmusát és segít a test salakanyagainak kiürítésében. Véd a belsõ vérzések kialakulásával szemben. A szilva tisztítja a vért és csökkenti a vérnyomást.

A vörös szõlõ gazdag antioxidáns hatású (bio) flavonoidokban, melyek a szabad gyököket közömbösítve védelmet nyújthatnak a rák, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségekkel szemben. Csökkenti a vérrögképzõdés veszélyét. 
Könnyen emészthetõ, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetõen minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották (gondoljunk csak a szõlõcukorra). Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és nõi bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztító hatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták.

Forrás:http://naplemente.hupont.hu/125/gyumolcsok