A KICSI LÉLEK MESÉJE Egyszer volt hol nem volt, az időtlenségen túl, volt egy kicsi lélek, akiezt mondta Istennek, "Tudom ám, hogy ki vagyok én!"Ez csodálatos! Ki vagy? - kérdezte IstenÉn vagyok a Fény! - kiáltotta a Kicsi LélekIsten szélesen mosolygott. Nagyon helyes! - kiáltott fel.
- Te vagy a Fény.A kicsi lélek nagyon boldog volt, hogy rájött arra amit a Királyságban máraz összes lélek tudott.Pompás! - mondta - Ez igazán király!De hamarosan, ez már kevésnek bizonyult.
A Kicsi Lélek izgatott lett, ésmost már az akart lenni, aki valójában volt. Így visszament Istenhez (aminem rossz ötlet mindazoknak a lelkeknek, akik szükségét érzik, hogy valódiönmaguk legyenek) és azt mondta:- Szia, Isten!
Most, hogy tudom Ki Vagyok, vajon jó nekem, hogy az vagyok?- Arra gondolsz, hogy az akarsz lenni, Aki Valójában Vagy? - kérdezte Isten.- Igen - válaszolta a Kicsi Lélek - egy dolog tudni, hogy Ki Vagyok, és egymásik dolog teljes valójában az lenni. Szeretném érezni, milyen Fényneklenni!- De te már Fény vagy - válaszolta mosolyogva Isten.- Igen, de meg akarom érteni milyen érzés - kiáltotta a Kicsi Lélek.
- Jó - válaszolta kuncogva Isten - feltételezem, tudnom kellett volna. Temindig a kalandvágyók közül való voltál.Aztán Isten arckifejezése megváltozott: - Van itt egy dolog.- Mi? - kérdezte a Kicsi Lélek.- Igen, nincs itt semmi más csak Fény. Látod, én csak azt teremtettem, akite vagy; és így nem könnyű feladat megtapasztalni,
Ki Vagy Valójában, amígnincs itt semmi, más, ami nem te vagy.- Huh? - válaszolta a Kicsi Lélek, aki most egy kicsit összezavarodott.- Gondold csak el - mondta Isten. - Olyan vagy mint a Nap Sugara. Ó, ahol tevagy, ott minden rendben van. Mint milliónyi és milliárdnyi gyertyalángegyütt alkotjátok a Napot. Nélkületek, a Nap nem lehetne a Nap. Sőt, Napnaklenni a gyertyalángjai nélkül.és ez egyáltalán nem az a Nap lenne; nemragyogna olyan fényesen
.Mégis, hogyan ismerd meg magad, mint Fény, mikor a Fény között vagy - ez akérdés.- Rendben - tért magához a Kicsi Lélek, - Te vagy Isten. Találj ki valamit!Megint elmosolyodott Isten. - Már megvan. - mondta. - Mivel nem tudod látnimagad, mint Fény mikor a Fényben vagy, körülveszünk téged sötétséggel.- Mi az a sötétség? - kérdezte a Kicsi Lélek.-
Ez az, ami nem te vagy - válaszolta Isten.Félni fogok a sötétségtől? - kiáltotta a Kicsi Lélek.Csak ha azt választod - válaszolta Isten. -Nincs ott semmi, amitől igazánfélni kellene, hacsak el nem határozod, hogy van. Látod, az egészet mitaláljuk ki. Csak színlelünk.
- Ó - mondta a Kicsi Lélek, és már jobban érezte magát.Aztán Isten elmagyarázta, azért hogy valamit is meg tudjunk tapasztalni,pontosan az ellentéte fog elénk tárulni. - Ez egy óriási ajándék - mondtaIsten - mert e nélkül nem tudhatnád meg, milyen bármi más.Nem ismerheted a Meleget a Hideg nélkül, a Fentet a Lent nélkül, a Gyorsat aLassú nélkül. Nem tudhatod mi az a Bal a Jobb nélkül, az Itt az Ott nélkül,a Most állapotát a Később nélkül.Így tehát - foglalta össze Isten - mikor körülvesz a sötétség, ne rázd azöklödet, ne emeld fel a hangodat, és ne átkozd a sötétséget. Inkább légy aFény a sötétségben, és ne légy dühös érte.
Aztán, tudni fogod Ki VagyValójában, és mások szintén tudni fogják. Engedd, hogy a Fényed ragyogjon,ebből mindenki tudni fogja, milyen különleges vagy!- Úgy érted, az rendben van, hogy a többiek láthatják mennyire különlegesvagyok?- Természetesen. - kuncogott Isten. Nagyon jól van! De emlékezz, a"különleges" nem azt jelenti, hogy "jobb". Mindenki különleges, mindenki asaját módján!
Azért ezt sokan elfelejtették. Csak akkor fogják megérteni,hogy jó különlegesnek lenni, amikor látják, hogy neked, jó különlegesneklenni.- Remek! - mondta a Kicsi Lélek, mókásan táncolt, szökdécselt, nevetett ésugrált. - Olyan különleges lehetek, amilyen csak akarok!- Igen, és elkezdheted már most rögtön.- mondta Isten, aki táncolt, ugráltés együtt nevetett a Kicsi Lélekkel.-
Miben akarsz különleges lenni?- Miben különleges? - ismételte a Kicsi Lélek. - Nem értem.- Rendben. - kezdte el a magyarázatot Isten. - Fénynek és különlegesneklenni sokféle részből áll. Különlegesen kedvesnek, gyengédnek lenni.Különleges alkotó képességgel rendelkezni. Vagy különlegesen türelmesneklenni. El tudsz képzelni, még bármilyen más módot is, hogy különleges légy?A Kicsi Lélek csendben leült egy pillanatra. - El tudok képzelni sokfélemódot, hogyan lehetek különleges! - kiáltott fel - Különleges dologsegítőkésznek vagy jószívűnek lenni. Különleges barátságosnak, és különlegeselőzékenynek lenni másokkal!- Igen! - értett egyet Isten, - és bármelyik pillanatban, bármi vagybármilyen különleges dolog a tiéd lehet, amit csak kívánsz. Ezt jelentiFénynek lenni.-Tudom mit szeretnék!
Tudom mit szeretnék! - jelentette be a Kicsi Léleknagyon izgatottan.A különlegesnek az a része szeretnék lenni, amit megbocsátásnak hívnak.Ugye, különleges a megbocsátás?- Ó, igen.- biztosította őt Isten - Ez nagyon különleges.- Rendben - mondta a Kicsi Lélek. - Ez az amit óhajtok. Megbocsátó szeretnéklenni. Szeretném megtapasztalni.- Jó - mondta Isten - de van még itt egy dolog amit tudnod kell.A Kicsi Lélek egy kicsit türelmetlen lett. Úgy tűnt még mindig van némikomplikáció.Mi az? - sóhajtotta.-
Nincs senki akinek megbocsájthatnál.- Senki? - A Kicsi Lélek nehezen tudta elhinni amit az imént hallott.Senki! - válaszolta Isten.Minden amit teremtettem, tökéletes. Nincs egyetlen lélek sem az egészteremtésben, aki kevésbé tökéletes mint te. Nézz csak körül.A Kicsi Lélek csak most vette észre, hogy egy hatalmas tömeg csoportosultköré. Lelkek jöttek, az egész Királyság széltéből és hosszából, hogy halljáka Kicsi Lélek rendkívüli társalgását Istennel.Körülnézve a megszámlálhatatlanul sok összegyűlt lelken, a Kicsi Léleknekegyet kellett értenie.
Senki nem tűnt kevésbé csodálatosnak, kevésbépompásnak, vagy kevésbé tökéletesnek mint a Kicsi Lélek, maga.Olyan csodálatos lelkek csoportosultak köré, és annyira csodálatosantestesítették meg a Fényt, hogy a Kicsi Lélek alig bírta nézni őket.- Tehát kinek akarsz megbocsátani? - kérdezte Isten.- Srácok, ez többé már nem vicces! - morgott a Kicsi Lélek. Meg szeretnémtapasztalni, milyen Megbocsátónak lenni.
Szeretném tudni, milyen"különlegesnek" lenni.És a Kicsi Lélek megtanulta, milyen az amikor szomorúságot érez. De aztánegy Barátságos Lélek kilépett a tömegből.- Ne aggódj, Kicsi Lélek - mondta - Én segítek neked.- Te fogsz segíteni? - ragyogott fel a Kicsi Lélek - De mit tudsz tenni?- Adhatok valamit amiért megbocsáthatsz!- Tudsz?- Természetesen! - csiripelte a Barátságos Lélek - Megjelenek a következőéletedben, és teszek valamit amiért megbocsáthatsz.- De miért? Miért tennéd ezt? - kérdezte a Kicsi Lélek. Te, aki annyiraabszolút tökéletes vagy! Te, aki oly gyors sebességgel vagy képes vibrálni,hogy létrehozod a Fényt, nehezen tudom ezt elképzelni rólad!
Hogyan tudnádmegtenni, hogy a vibrálás, amitől oly fényesen ragyogsz, lelassuljonannyira, hogy a Fényed átalakuljon sötétséggé és sűrűséggé? Hogyan lennélképes, te aki oly könnyed vagy, hogy a csillagok tetején táncolsz és agondolat sebességével jutsz át a Királyság túloldalára, hogy bekerülj azéletembe és megtegyed ezt a nagyon nehéz és rossz dolgot?- Egyszerű - válaszolta a Barátságos Lélek - Megtenném, mert Szeretlek.A Kicsi Lélek meglepetnek tűnt a válasz hallatán.-
Ne légy meglepve - mondta a Barátságos Lélek - Megtetted már ugyaneztértem. Nem emlékszel? Ó, rengetegszer együtt táncoltunk, te és én. Ezer megezer éven keresztül, és eonokon át táncoltunk együtt. Sok helyen és sokszorjátszottunk együtt. Csak te most nem emlékszel. Mindketten voltunk márMinden. Voltunk a Fent és Lent, a Bal és Jobb. Voltunk az Itt és Ott, a Mostés az Aztán. Voltunk férfi és nő, jó és rossz - mindketten voltunk áldozatés cselszövő is.
Így jöttünk sok idővel ezelőtt együtt, te és én, mindegyikünk pontosan éstökéletesen hozta a Kifejezés Lehetőségét és a Megtapasztalást, hogy KikVagyunk Valójában.És így - magyarázta tovább a Barátságos Lélek - Megjelenek a következőéletedben, és most én leszek a "rossz". Valami nagyon szörnyűt fogok tenni,és akkor megtapasztalhatod a megbocsátást.- De mit fogsz tenni? - kérdezte a Kicsi Lélek egy kicsit idegesen - Nagyonszörnyű lesz?- Ó - felelte a Barátságos Lélek kacsintva - Majd kitalálunk valamit.Aztán a Barátságos Lélek komollyá vált, és halkan azt mondta - De tudod, egydolog felől biztosítanod kell.- Mi az? - akarta tudni a Kicsi Lélek
.Le fogom lassítani a rezgésemet, hogy nagyon nehézzé váljak, és megtegyemezt a "nem túl szép dolgot". Valami nagyon eltérőt fogok mutatni, mintamilyen vagyok. És egy szívességet kérek tőled a visszatéréshez.- Ó, bármit, bármit! - kiáltotta a Kicsi Lélek, és elkezdett táncolni ésénekelni.Megbocsátó leszek! Megbocsátó leszek!Aztán a Kicsi Lélek észrevette, hogy a Barátságos Lélek nagyon csöndbenmaradt.Mi az? - kérdezte - Mit tehetek érted? Te egy igazi angyal vagy, hogyhajlandó vagy megtenni ezt értem!- Természetesen, a Barátságos Lélek egy angyal! - szólt közbe Isten. -Mindenki az! Mindig emlékezz: Soha nem küldtem mást, csak angyalokat!Így, a Kicsi Lélek még többet akart tudni, mint valaha, hogy eleget tegyen aBarátságos Lélek kérésének.- Mit tehetek érted? - kérdezte újra a Kicsi Lélek.-
Egyszer bántani foglak és legyőzlek - válaszolta. - Abban a pillanatban,amikor a legrosszabb dolgot teszem veled, amit talán el tudsz képzelni.- Igen? - szólt közbe a Kicsi Lélek - Igen.?- Emlékezz, Ki Vagyok Valójában.- Ó, Emlékezni fogok! - kiáltotta a Kicsi Lélek - Megígérem! Mindigemlékezni fogok rád, mint ahogy itt és most vagy!- Jó - válaszolta a Barátságos Lélek - mert látod, keménynek kell látszanom,és el fogom felejteni, ki vagyok. És ha te nem emlékszel rám, mint ahogy énmagam sem, nagyon hosszú ideig nem leszek képes emlékezni. És ha énelfelejtem Ki Vagyok, te is elfelejtheted, Ki Vagy Te, így mindkettenelveszettek leszünk.
Aztán szükségünk lesz egy másik lélekre, aki eljön, ésemlékeztet rá minket, Kik Vagyunk.- Nem, nem lesz szükségünk rá! - ígérte meg újra a Kicsi Lélek - Én,emlékezni fogok rád! És megköszönöm, amiért elhozod ezt az ajándékot, és alehetőséget melyben megtapasztalhatom, Ki Vagyok Én.Így, létrejött a megállapodás. A Kicsi Lélek, elindult az új életbe,izgatottan, amiért egy különleges dolog részese lesz, amit Megbocsátásnakhívnak.És a Kicsi Lélek nyugtalanul várakozott, hogy meg tudja tapasztalni aMegbocsátást, és megköszönje akármelyik lélek tette is azt lehetővé.Új életének minden pillanatában, valahányszor csak egy új lélek bukkant fela színen, és az új lélek örömet vagy szomorúságot hozott - és főleg haszomorúságot hozott - a Kicsi Lélek visszaemlékezett arra, amit Istenmondott.- Mindig emlékezz - mosolygott Isten - Soha nem küldtem mást, csakangyalokat./Neale Donald Walsch: Kicsi lélek és a Nap/Forrás:
http://vanilla04.freeblog.hu/categories/Tortenetek/
Kapcsolódó cikkek:
A magzat lelke