Nőgyógyászati betegségek a meddőség hátterében

Endometriosis

 
Az endometriózis napjainkban is rejtélyes betegség, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. A név az "endometrium" szóból származik, amely a méh belfelszínét borító nyálkahártya. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül, és vérzés formájában leválik. Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezt, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriózisnak. 

Az endometriózis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, ide értve a petefészkeket, a petevezetőket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti réteget, a méh külső felszínét, a méh vastag izomrétegét, a beleket és a medence hashártyaborítékát. A petefészken elhelyezkedő endometriózis tipikus példája az ún. „csokoládé ciszta”, mely súlyos tüneteket és következményeket okoz. 

Az endometriózis csomók a méh nyálkahártyájához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során, minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak. Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. 

Tünetek

Az endometriózis leggyakoribb tünete a fájdalom, főleg a menstruációs vérzés előtti és alatti fájdalom, amely súlyosabb, mint a "normális menstruációs görcsök"; fájdalom a házasélettel összefüggésben, vagy azt követően, meddőség; továbbá rendszertelen erős vérzések. Az egyéb tünetek közé sorolhatók a fáradékonyság, a menstruáció során fájdalmas bélmozgások, véres széklet, deréktáji fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés, esetleg egyéb béltünetek. Vizelési panaszok közül fontos a görcsös vizelés és a vérvizelés. Az endometriózisban szenvedő nők egy csoportja tünetmentes. 


Az endometriózis kialakulásának okáról szóló elméletek

Fontos kiemelni, hogy az endometriózis oka az orvostudomány jelenlegi állása szerint ismeretlen. Számos elméletet dolgoztak ki, de ezek közül egyik sem látszik megmagyarázni valamennyi esetet. A legjelentősebb, a "retrográd menstruáció" elmélete - amely szerint a menstruáció során a menstruációs szövettörmelék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut vissza, ott megtapad a hashártyán, és növekedésnek indul. Néhány endometriózis szakember véleménye szerint a nők többségénél retrograd menstruáció igazolható, valószínűleg a hormonális- vagy az immunrendszer elváltozása teremti meg a feltételeket, hogy a szövettörmelék a hashártyán megtapadjon, és növekedésnek induljon - azaz endometriózis alakuljon ki. 

Másik elmélet szerint az endometriális szövet a méhüregből a nyirok- és vérkeringés útján terjedhet szét a test különböző részeire. A genetikai elmélet szerint bizonyos családok génállományában endometriózisra hajlamosító területek fordulnak elő, amelyek endometriózis kialakulására hajlamosítanak. Újabb elmélet szerint a nők embrionális korából származó szövet maradványok fejlődhetnek a felnőtt korban később endometriózissá. A sebészi transzplantációt szintén felvetették olyan esetekben, ahol endometriózist találtak hasi műtéti hegekben, jól lehet olyan hegekben is fellelték őket, ahol a direkt implantáció valószínűtlennek tűnik. 


Diagnosztika

Az endometriózis diagnosztizálásában napjainkban az egyedüli megbízható módszer a vizuális betekintés a hasba laparoszkópia azaz hasi tükrözös segítségével, ahonnét nyert szövettani anyag, majd szövettani diagnózis birtokában mondhatjuk ki az egyértelmű véleményt. A laparoszkópia jelentősége nemcsak abban van, hogy a tipikus tüneteket produkáló páciensek hasába betekintsünk, és ott láthassuk az elváltozás megjelenési formáját és stádiumát, hanem (és erre nagyon fel kell hívni a figyelmet) az ott talált állapotot akár azonnal is meg lehessen oldani a lehető legkisebb műtéti terhelés mellett.

Az endometriózis stádiumai 

Az endometriózis nemzetközi osztályozását tekintve 4 stádiumba soroljuk. Az I. stádiumban csak kevés és kisméretű endometriózisos felrakódások láthatók, melyek kezelése - a jellemzőikből következően – könnyebb, míg a IV. stádiumban már több, egymástól távol eső szervet is súlyosan érint, amiből következően ezek kezelése rendkívül nehéz, komoly szakmai kihívást jelent a legkomolyabb szaktekintélyek számára is. A stádiumbeosztás nem feltétlenül van arányban az okozott tünetek mértékével. Meddőséget már a legenyhébb forma is okozhat, azonban fájdalmat még nem biztos, hogy észlel a páciens. A betegség fennállásának előrehaladtával az állapot egyre inkább súlyosbodik, megnehezítve így a lehető legkorrektebb operatív ellátás eredményességét. 


Kezelés 

Az endometriózis kezelése a hosszú évek során változott, de a biztos gyógyítás módját még nem találták meg. A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat írunk fel az endometriózisos betegnek. A hormonokkal történő kezelés célja a peteérés meggátlása, lehetőleg hosszútávon, ez az endometriózis visszafejlődését idézi elő a kezelés ideje alatt, és további néhány hónapra a kezelés abbahagyása után is. Azonban tekintettel arra, hogy az alapbetegséget nem gyógyítja meg, és hamar visszatérnek a tünetek, ma már nem tartjuk korszerűnek az operatív kezeléssel összehasonlítva. 

Konzervatív szervkímélő műtét során, melyet nyitott hasi műtét vagy laparoszkóp segítségével végezhető, az endometriózis csomók eltávolíthatók vagy megsemmisíthetők, enyhülnek a tünetek, és meddőség fennállása esetén lehetővé válik a terhesség bekövetkezte. A laparoszkóp útján végzett műtétek egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket. Operatív laparoszkópia során a műtétet laparoszkópon keresztül végezzük lézer, elektrosebészeti berendezések és miniatürizált sebészi eszközök segítségével. Néhány endometriózisban szenvedő beteg az alternatív kezelések széles skáláját alkalmazza, beleértve a különböző táplálkozási, dietetikai megszorításokat, a tradicionális kínai orvoslást és allergia elleni gyógytermékeket - természetesen igen változó sikerrel. 

A lézersebészeti eljárás előnye az elektrosebészeti módszerekkel szemben, hogy a hőhatás, amivel az endometriózis csomókat tulajdonképpen elporlasztjuk, sokkal kisebb mértékben van hatással a környezetre. Így a beavatkozás során a legfinomabb hasi szerveken, mint például a petevezetőn, a húgyhólyagon, húgyvezetéken, vagy akár a beleken is tudunk operálni, ha éppen ott tapadt meg az endometriózis.

Mikor javasoljunk diagnosztikus laparoszkópiát? 

Meddőségi kivizsgálás során, ha egyéb okot nem találunk, illetve a harmincas éveikben járó gyakori alhasi panaszokról beszámoló nőknél fel kell ajánlani az eljárást a további sikerek elérése érdekében.

Mikor indokolt az operatív beavatkozás? 

A betegség súlyossága, az előzetesen fennálló meddőség időtartama, a terhesség utáni vágy intenzitása és a páciens életkora mind szerepet játszanak a megfelelő operatív kezelési eljárás módjának és időpontjának kiválasztásában. Sajnos a legoptimálisabban megválasztott kezelési módozat ellenére is az esetek 20-25%-ban az endometriózis okozta kismedencei fájdalom megmaradhat. 

Endometriózis okozta petefészek-kürt rendszer működési zavar helyreállítása szempontjából az első operatív beavatkozástól várhatjuk a legnagyobb hatékonyságot, azonban ez természetesen az operatőr gyakorlottságától is függ. 

A leggyakrabban alkalmazott eljárások endometriózis esetén a csomó lézeres vagy elektromos elporlasztása, kimetszése, a csokoládéciszta kihámozása a petefészekből, az érintett petefészek eltávolítása (modern technikával nem választandó módszer), az endometriózis okozta összenövések oldása és a méhfali endometriózis kimetszése.

Operatív kezelés utáni teherbeesési esélyek 

Nemzetközi irodalmak szerint a legnagyobb esély a rövid ideje - egy-két éve - fennálló meddőség után várható, ekkor a terhességi rátát 68% körülinek írják le. A 3-7 éve fennálló meddőségben ugyanezt az arányt 43%-nak, míg 8 évnél régebbi infertilitásnál 10% alattinak adja meg. Azok közül, akiknek megadatik az áldott állapot 30%-uk az első 3 hónapban, 50%-uk a 6.hónapig, míg 86%-uk a 15.hónap végére esik teherbe.


Táblázat. Teherbeesési ráta az endometriózis sebészi kezelése utáni első 15 hónapban 

     Endometriózis foka                                        Terhességi ráta 

             Enyhe                                                        70-85% 
           Közepes                                                       55-60% 
             Súlyos                                                       40-45% 
              Átlag                                                         55-65% 

 Foráss:

http://www.nemesekteherbe.hu/cikk_10:Endometriosis