Sokat sír, bukik...

A kisbabádat gondozni, ápolgatni csak az amerikai filmekben csupa rózsaszín cukormáz. A valóságban az édes kis csöppség nem mindig mosolyog, hanem bizony sír is, sokat bukik, nincs kedve enni, vagy éppen, más "titokzatos" probléma merül fel.

Bár sok segítséget adnak a nagymamák, fordulhatunk a védőnőhöz vagy a gyermekorvosunkhoz, de a hasonló problémákkal küzdő szülők az interneten is egymásra találnak. Ami nagyon jó, hiszen rengetek "trükköt, gyakorlati megoldást tanulhatunk el egymástól. És ami egyben rossz is, mert a hasonló tünetek egészen más betegséget is jelenthetnek, es egészen különböző tüneteket is okozhat ugyanaz a probléma.
Ilyen a reflux is.

Mi az a reflux? A betegség lényege, hogy a nyelőcső és gyomor átmenetnél található záróizom elernyedése következtében a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Normál élettani folyamat, mely egészséges csecsemő, gyermek és felnőtt esetében is előfordul. Abban az esetben, ha a visszaáramlás mennyisége, intenzitása, gyakorisága, időtartama miatt a nyelőcső nyálkahártyája károsodik (ez pedig égető érzéssel, fájdalommal jár, ill. szövődményeket vált ki) beszélünk reflux betegségről.
Dr. Májer Éva gyermekgasztroenterológust arról kérdeztük, meddig normális a bukás mértéke, és mikor kell már refluxra gondolni.
- A csecsemőknél anatómiailag is könnyebben jut vissza a savas gyomortartalom, emellett a babák folyékony táplálékkal táplálkoznak, a nap nagy részében vízszintes helyzetben vannak - épp úgy, mint például a kannában - ha a gyomorszáj nem zár eléggé, a gyomortartalom visszafolyik.

Gyakoribb a reflux betegség:

• a koraszülötteknél
• bizonyos gyógyszerek - a savtermelés fokozódása révén, vagy a gyomor-nyelőcső záróizom tónusának csökkentése miatt (Az antibiotikumok nem okoznak reflux betegséget!)
• krónikus betegségben szenvedő gyermekeknél (egyes idegrendszeri megbetegedések, cystás fibrosis, stb. esetében

Gyakori kérés bukós babák szülei részéről ultrahangvizsgálat elvégzése. Tudni kell, hogy egészséges csecsemőknél is gyakran fordul elő bizonyos mértékű gyomortartalom visszacsorgás - bukás. Lehet, hogy az ultrahangvizsgálat során, a vizsgálat 10 perce alatt éppen látunk egy ilyen visszaáramlást, de attól még nem refluxbeteg a gyerek! - hangsúlyozta a doktornő. Az ultrahang vizsgálat elvégzése a reflux hátterében álló esetleges anatómiai rendellenességek kizárása érdekében szükséges. Megfelelően hosszú ideig (kb. 20 perc!), étkezést követően végzett vizsgálat már felvetheti reflux betegség gyanúját.
- A biztos diagnózishoz szondás vizsgálat, 24 órás pH mérés szükséges. Ez azt jelenti, hogy egy hőre lágyuló vékony csövet dugunk le a gyerek orrán keresztül, egy-két centivel a gyomor záróizma fölé. Ezen keresztül mérjük a nyelőcső alsó szakaszán a savi viszonyokat. A levezetés kellemetlen, és utána is zavaró lehet a kicsinek, de a szonda bent léte alatt is játszhatnak, ehetnek, ihatnak a gyerekek. Ennek során egy készülék rögzíti a visszaáramlások számát, gyakoriságát, időtartamát.
- szövődményes reflux esetében további röntgen, endoscopos, vagy szcintigráfiás vizsgálat is szóba jöhet.

Szűkséges a kivizsgálás, ha...

Ha a gyerek nem táplálkozik szívesen, mert fájdalmai vannak a reflux következtében. Ha ez a súlygyarapodás megállását esetleg fogyást okoz.

Ha a gyomor-bélrendszeren kívüli tünetek is jelentkeznek:

• hosszan, hónapokig elhúzódó - nem felso légúti megbetegedéshez kapcsolódó - köhögés, visszatérő tüdogyulladás,
• visszatérő középfülgyulladás, asztmás köhögés,
• a fogak belső felszínén kialakuló fogzománc erózió.

Mikor nem kell a szondás vizsgálat?

Azoknál a gyerekeknél, akik jól gyarapodnak, szívesen táplálkoznak, akiknél nincsenek gyomor-bélrendszeren kívüli másodlagos tüneteik, amelyek a reflux következményei lehetnek. Ha mégis gyakoribb bukást észlelnek a szülők, persze akkor is van segítség.
A táplálék sűrítése gyógyszer nélkül is javulást hozhat. Vannak speciális tápszerek, amelyekben a sűrítoanyagot már tartalmazzák, de a szoptatott kicsiknél is van megoldás. ők a szoptatás előtt kapják az elkészített tejmentes, gluténmentes sűríto anyagot. (Ez a gyomortartalmat fogja sűríteni, így az kevésbé tud visszacsorogni a lazábban záró gyomorszájon keresztül.) Ezeket a készítményeket házi gyermekorvos is felírhatja.
Fontos a pozícionálás, azaz a kiságy fejvégének megemelése 30 fokos szögben. Így a fekvő gyerek feje magasabbra kerül, és a folyadék a gravitáció miatt nem tud visszaáramolni a gyomorból. (Az ágy lábát emeljük meg, nem a matracot!)

Gyakoribb büfiztetés, hogy a lenyelt levego könnyebben távozhasson, lehetoleg a gyomortartalom nélkül.
A hason altatást a hirtelen csecsemőhalál miatt nem javasolják, ám az esetleges visszacsorgás miatt a háton altatás helyett oldalt fekvő helyzet javasolt. Ezeket a babákat az oldalukon fektetve, bal oldalról megtámasztva tegyük le aludni.
Nem javasolt a gyomorsav termelést fokozó ételek adása, mint például a citrusfélék (még a dobozos narancslé is komoly panaszokat okozhat), a nyári savanykás alma, a paradicsom, csokoládé... Nem szabad megfeledkezni a bukás egyéb okairól sem: pl. tehéntejfehérje allergia - olasz szerzők vizsgálata szerint - a refluxos csecsemők 41 %-ban volt felelős a tünetekért. Ekkor a tejfehérje elhagyása a megoldás.

Az egyszerű, szövodménymentes reflux szerencsére kinőhető 1,5-2 éves korra. Amikor a kicsi nagyrészt már pépes, vagy szilárd táplálékot fogyaszt, amikor többet van függőleges helyzetben, lényegesen javul a helyzet. Átmeneti romlás előfordulhat a mozgásfejlődés azon szakaszában, amikor mászni, járni tanulnak a csecsemők. A táplálék sűrítésével étkezés után egy kis ideig megpróbáljuk nyugalomban (pl. ülve) tartva a kicsit ritkíthatjuk a visszaáramlásokat.


Dr. Májer Éva
gyermekgasztroenterológus
06 40/ 630 080

http://www.borsonline.hu/